2015. március 2., hétfő

Esti firka

Hédi ma este lefekvés előtt megkért, hogy amíg ő alszik, addig rajzoljam le neki Táást. (???)Vagyis egy sárga nénit, akinek szürke a haja, nagy a szeme és madárszárnya van. Remélem tetszeni fog neki reggel :)

2015. február 23., hétfő

eeeeeeeeeeeghhhh

napok óta fortyog bennem a történet, most végre kibuggyan:

nem tudom már, hol és mikor hallottam, ezért pontosan idézni sem tudom, ( aki tudja a pontosat, kérem írja meg!!)de a történet nagyjából ennyi:

hol volt hol nem volt volt egyszer egy öregasszony, aki varrogatott otthon a foteljában ülve. egyszercsak leejtette a tűt, s nem találta. Nyomban kiszaladt az utcára, s keresgélni kezdte.
arra járt egy ember, s megkérdezte, ugyan mit keres olyan nagyon előregörnyedve.
felelt neki a néni:
-leejtettem a varrótűmet, azt keresgélem éppen.
-aztán merre esett le az a tű néne?
-ott bent a szobában, de ott sötét van, s itt kint keresem inkább...


...Lehet keresni mindenfelé, csak nem biztos, hogy megtaláljuk máshol... :)
...én is én is





Im just thinking about a short story about an old lady who lost her needle. She was sitting in her armchair and sewing when the needle just dropped. she ran out immediately to the street and start searching for that needle there. A man just ask her what does she looks for? she replies:
-oh I just dropped my needle when i was sewing in my armchair, but there is dark, so Im searching here... 

...It does concern to me also...

2015. február 7., szombat

arnica montana

Hegyi Árnika

Kirúgták a lábam alól a talajt, kifordult a térdem... Persze kicsit lassítottam, de mentem tovább sziszegve, egészen addig, amíg egy reggelen kifordult alólam a bal térdem, és padlót fogva csak ültem összecsuklott lábbal a padlón, talpraállni képtelen. Elég szörnyű érzés. pláne, ha az ember kétéves lánya rémülten néz rám, miközben vinnyogok a fájdalomtól. Kénytelen voltam tudomásul venni, hogy ideje lassítani, és pihenni, mert ez most már egyáltalán nem vicces. Miközben itthon szemlélődöm csendesen, megannyi szín és kép kavarog a fejemben. Ezek egyike Arnica Montana. Eszembejutott a homeopátiás szer, mint minden testi-lelki trauma szere...

Sajátos gyógymódom részeként megrajzoltam...

Arnica Montana
I fell and crushed my knee... of course I slowed down a bit, but one morning I fell again and was sitting there, unable to stand up. It is really an awful feeling when your two-year-old daughter is looking at you, scared, while you are whining in pain. I was forced to realize it is high-time to slow down and take a rest until my knee gets well.

While I'm sitting quietly at home, I have many colors and pictures swirling around in my head. Arnica Montana is one of them. 
In homeopathy Arnica Montana is the medicine for all physical and psychic injuries and traumas...

So this drawing is actually part of my self-therapy.




































"A homeopátiában a testi-lelki traumák szere. Az ókorban a "balesetet szenvedettek virágaként" emlegették, 1600-as évektől pedig a traumák gyógyító csodaszerének is mondták."https://www.natursziget.com/homeopatias-materiamedica?keszitmeny=arnicamontana




2015. január 16., péntek

Mérgezengem

Ki nem mondott szavaim
Lassan átkokká kesedernek
S ki nem szórva 
Engem mérgeznek
Madaraim nem repülnek

2015. január 15., csütörtök

2015. január 13., kedd

rókamese 1.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, aki nagyon szerette a meséket. Volt azonban valami, amit sosem értett, és nem is szeretett ezekben a történetekben...
Ő ugyanis nagyon kedvelte a rókákat és zokon vette, hogy a mesékben mindig csúful járnak, gonoszak, rosszak, legjobb esetben is ravaszdiak, ami adott esetben sem jelentett semmi pozitív tulajdonságot. A legtöbb olyan mesét, amiben a róka pórul járt, inkább kerülte, mert szomorú lett tőlük.
Saint-Exupéry rókája volt az egyetlen, aki igazán kedves és elbűvölő szerepet kapott, és nem kellett siratnia a mese végén...
Teltek az évek és felcseperedve találkozott másféle mesékkel.  Olyanokkal, amikben a rókák bölcsek, mágikusak voltak. Amelyben nem sunyi alattomos jószágként, hanem Isteni hírnökként, Szellemként, alakváltóként szerepeltek.

Hol volt hol nem volt, volt egyszer, valahol a messzi japánban, réges-régen egy kicsiny rókalány. Ott élt egy Nagy ház mellett, és mikor meglátta a ház urát, rögtön beleszerett. Mivel a rókák értenek a varázslathoz, átváltozott gyönyörű fiatal nővé hogy elcsábítsa a férfit...
(Kij Johnson: kitsune)





Kitsune, teljes-hátas tetoválás terv 
70x100 cm, karton, ceruza


ha Érdekel részletesebben Kitsune alakja 

Pártay Gitta (2012) Kitsune. japanfelderito.huhttp://japanfelderito.hu/kitsune/http://japanfelderito.hu/kitsune/



2015. január 3., szombat