Nálunk itthon szinte mindenhol rajzok vannak, de komolyan. A konyhafal például lila, rajta sok-sok madár és egy aranylevelű fa, de a szobákban is rengeteg kép van.
... Egy ideje gondolkodtam azon, hogy szeretnék teret adni Hédinek, hogy firkálhasson kedvére. eddig a földön kiterített hatalmas papírokra lehetett firkálni, de szerettem volna, ha van egy saját helye-fala-felülete, ami csak az övé, de sehogysem találtam.
Történt aztán, hogy otthon tettünk-vettünk, amikor is nagyon, de nagyon nagy csend lett. Akinek gyereke van, az tudja, hogy ez alapból gyanús.
Engem ez a látvány fogadott, az előszobában :)
annnyira örült a firkálásnak :) teljesen belemélyedt, nem akartam zavarni, de észrevett.
Én is Örültem. végre megtalálta, hol legyen a fala, amit én nem találtam, és én is szeretek a falra firkáni Meglehetősen .
előbb azt gondoltam, hogy amíg nagyiéknál nyaral, addig nyugiban lekenem a falat, és majd milyen jó lesz, ha hazaérkezik. De aztán eszembe jutott, hogy mindennap, valahányszor elmentünk és hazaérkeztünk, ez volt az első mondata: ez az én falam, én rajzoltam. Nem tüntethettem el tehát nélküle, közös délutáni programot csináltunk belőle. :)
Most már csak a táblafestékre volt szükségünk.
DIY _do it yourself, csináld magad. imádom az internet csodás tippjeit, és persze erre is van számos ötlet:
1. boltban kapható táblafestékkel festve
2. színesebb-kísérletezőbb verzió: végy egy kis csempefugázóport, keverd akril vagy latex festékkel, és kenjedanyám :)
nos, a második verziót választottam, és a dolog működik.
lett egy krétafalunk, ami megelehtősen jól funkcionál firkálásra, mesélésre, vonatversenyek rendezésére.
A fal, ahogy a képekből is látható, az előszobánk fala is egyben. Egy következő bejegyzésben majd azt is elmesélem, hogyan oldottuk meg azt, hogy a kréta ne kenjen össze senkit, amikor ki-be közlekedünk az ajtón... :)
