bogaras projekt

Nem szeretem a bogarakat, ízeltlábúakat, százlábúakat úgy általában véve. Persze semmi bajom a katicabogárral, de mondjuk a cserebogarakat már kerülöm. (nem is értem, hogy tudtam gyerekként megfogni) Viszketek a gondolatra is, nemhogy a látványuktól. Többször kértek már tőlem bogaras képet, amit mindig halogattam, mert egyszerűen nem ment. már attól roszul voltam, ha a képernyőn láttam azt a sok kapaszkodós csillogó lábat...

Most újra előkerült a téma: Bogarak, rovarok, lárvák, százlábúak szerepelnek a terveimben.
Bogarak, kicsit másként. Valahogyan olyan formában, ahogy már nem az undorodó grimaszba torzul az arcom, ahogy rájuk nézek, hanem valamiféle szépség legyen bennük.
A kiindulási pont tehát a "nemszeretem bogárság". Terápiám a rajzolás folyamata. mert a firkálás közben alakul és változik a nézőpont,  irányok, és a bogárból lehet valami más. valami szép, amire jó ránézni, nem viszketős, nem riasztó. Ez az én terápiás módszerem.

I don't like bugs, beetles and insects. So I decided to make an experiment to transform this dislike to something else if it possible.
I tried to draw a bug, and while I was doodling they transformed something beautiful :) 
They are my jewel-beetles.  


Katicabogár volt az első delikvens rögtön két színvariációban, és lett belőle ékköves kreatúra :)

Drágakövekkel díszített ékszerbogarak nagyon tetszetős irányvonal lett.
Egy molylepkével gondoltam folytatni, de kiderült, hogy hiányzott közöttünk az a hátborzongató iszonyat, ami inspirált volna a rajzra. a sokadik nagyon béna vázlat után félretettem, és helyette megláttam a kellőképpen Borzasztó kabócát.

Mostanra világossá vált, hogy a bogaras iszonyat drágaköves ékszerbogarakká formálva nagyon hamar kedves témává vált, és most már keresem a szép fényes bogarakat és a hozzáillő köveket.

Folytatása következik :)